Letölthető .doc formátumban:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CFAQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.kormany.hu%2Fdownload%2F0%2Fbf%2F60000%2Fhonlapraszoci%25C3%25A1lisf%25C3%25BCzet%25202012.doc&ei=lbPyT6ytNc3N4QSf_4SACg&usg=AFQjCNH4MIFo3sa3kCXtHJ4Z59o5wCzPgw&sig2=ebup_qHNKVCLWPm1rsqLGQ
Segély, közmunka, ellátás GYIK
Unod a jogi szövegeket? Itt köznyelven, parasztosan elmagyarázva találod meg hogy pontosan mi jár neked és miért cserébe. Ha meg pontosan és közérthetően tudod akkor írd meg nekem és publikálom!
2012. július 3., kedd
Tájékoztató a szociális ellátásokról
Nemzeti
Erőforrás Minisztérium
Szociális
Lakossági és Tájékoztatási Osztály
Tájékoztató
a szociális
ellátásokról
2012
Nemzeti
Erőforrás Minisztérium
Szociális,
Család és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet
Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály
Felelős
kiadó: Dr. Veres Gábor osztályvezető
A Minisztérium postacíme:
1373
Budapest 5., Postafiók 609.
a Szociális Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:
Címe:1054
Budapest, V. Akadémia u. 3.
Ügyfélfogadási idő szociális ügyekben:
hétfőtől-csütörtökig 9-15 óráig
pénteken 9-13
óráig
Telefon
(ügyfélfogadási időben): (06-1) 795-3168
A Minisztérium honlapjának címe:
Tartalomjegyzék
Bevezető 3
Szociális ellátások 4
Pénzbeli ellátások 4
Időskorúak járadéka 10
Aktív korúak ellátása 11
Lakásfenntartási támogatás 24
Ápolási díj 30
Átmeneti segély 35
Temetési segély 36
Természetben nyújtott szociális ellátások 36
Családi szükségleteket kielégítő
gazdálkodást segítő támogatás 37
Köztemetés 37
Közgyógyellátás 38
Egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultság 44
Adósságkezelési szolgáltatás 47
Szociális szolgáltatások 51
I. Alapszolgáltatások 52
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 52
Étkeztetés 52
Házi segítségnyújtás 52
Családsegítés 53
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 54
Közösségi ellátások 54
Támogató szolgáltatás 55
Utcai szociális munka 56
Nappali ellátás 56
II. Szakosított ellátási formák 57
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 57
Rehabilitációs intézmények 61
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 62
Lakóotthon 63
III. Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók 64
A személyes
gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 64
Térítési díj 68
A jogosultak érdekvédelme 73
Az ellátottjogi képviselő 74
Az
Országgyűlés 1993. február 17-i ülésnapján fogadta el a szociális igazgatásról
és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (Szociális törvény).
A Szociális törvény az
önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Az
ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzatok rendeleteikben
állapítják meg.
A törvény célja, hogy a szociális
biztonság megteremtése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes
szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való
jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
Tájékoztató füzetünkben a pénzbeli,
a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
formáit, a jogosultság feltételeit ismertetjük.
Szociális Lakossági
és Tájékoztatási Osztály
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Pénzbeli ellátások
A szociálisan rászoruló személyek részére milyen pénzbeli ellátásokat lehet megállapítani?
- időskorúak járadékát,
- foglalkoztatást helyettesítő támogatást
- rendszeres szociális segélyt,
- ápolási díjat
- lakásfenntartási támogatást,
- átmeneti segélyt,
- temetési segélyt.
Hol kell igényelni a pénzbeli ellátást?
- a jegyző hatáskörébe tartozó ellátást a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál,
- a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátást az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél.
Mely szerv bírálja el a pénzbeli ellátás megállapítása iránti kérelmet?
A kérelmet az a szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, kérelmét ott bírálják el, ahol életvitelszerűen lakik.
A szociális ellátás megállapítását követően van-e bejelentési
kötelezettsége az ellátásban részesülőnek?
A szociális ellátásban részesülő a
jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15
napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
A kérelem
elbírálásakor vizsgálják az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzetét?
Igen. A pénzbeli ellátások megállapításának feltétele,
hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben
meghatározott feltételeknek, ezért a szociális jogosultság elbírálásához a
hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól
nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül jövedelemnek?
-a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni
érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az
adómentes jövedelmet is, és
- azon bevétel, amely után az egyszerűsített
vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;
A családi
pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek
a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
Mi minősül elismert költségnek?
A személyi
jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett
tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez,
a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel
40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele
nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást
folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a
bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának
megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén
94%-ának megfelelő összeggel.
Mi minősül befizetési kötelezettségnek?
A személyi
jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás
és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék,
nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói
járulék.
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
Mely bevételek nem minősülnek jövedelemnek?
- a temetési segély, az alkalmanként adott
átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,a szerinti
pénzbeli támogatás, a pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és
külön ellátmány,
- az anyasági támogatás,
- a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak
jubileumi juttatása,
- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi
térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek
pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a
fogyatékossági támogatás,
- a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön
törvény alapján biztosított juttatás,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő
munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján
történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az
adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések
alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony
keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke,
- a házi segítségnyújtás keretében társadalmi
gondozásért kapott tiszteletdíj,
- az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
Az ellátások megállapításakor milyen időszak jövedelmét vizsgálják?
A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát veszik figyelembe azzal, hogy a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem számításánál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében számítják be.
Ha a vállalkozási tevékenység
megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi
átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján számítják ki.
Mikor
tekinthető megszűntnek a vállalkozói tevékenység?
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek,
ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnt, az őstermelői igazolványt
visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni
céget törölték a cégjegyzékből.
A jövedelemszámításnál milyen jövedelmet kell figyelmen kívül hagyni?
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
- a
közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás összegét meghaladó részét.
Az időskorúak járadékának, a rendszeres szociális segélynek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, és a méltányossági ápolási díjnak a megállapítása során kinek a jövedelmét vizsgálják?
Az ellátások megállapításakor az igénylő és családja
jövedelmét vizsgálják.
A törvény alkalmazása szempontjából mely hozzátartozói közösséget tekintjük
családnak?
Az egy lakásban, vagy személyes
gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt
élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli
hozzátartozók közössége.
Ki a közeli hozzátartozó?
- a házastárs, az élettárs,
- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
A fentiek alapján a család jövedelmének vizsgálatakor kiknek a jövedelmét lehet figyelembe venni?
Csak a fent meghatározott közeli
hozzátartozók jövedelmét. E szabály értelmében a családdal együtt élő,
nagykorú, jövedelemmel rendelkező gyermek jövedelmét a szülő ellátásra való
jogosultságának elbírálásakor nem lehet figyelembe venni.
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor mi minősül vagyonnak?
Az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
- külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
- együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő
pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál
nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy
életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott
ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott
gépjármű.
Mely esetben tekintjük a gépjárművet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjárműnek?
Abban az esetben, ha
- a kérelmező vagy háztartásának tagja
a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló
kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak vagy a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi
fogyatékosnak minősül, és
- a gépjárművet rendeltetésszerűen
személyszállításra használják.
A vagyoni helyzet vizsgálatakor háztartásonként egy, a
fentieknek megfelelő személygépjárművet lehet mozgáskorlátozottságra
tekintettel fenntartott gépjárműnek tekinteni.
A lízingelt dolgot a vagyon vizsgálatakor figyelembe kell venni?
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
A vagyon vizsgálatakor a család mely tagjainak vagyonát lehet vizsgálni?
Csak a korábban már ismertetettek szerint a közeli
hozzátartozók vagyonát.
Mely időponttól állapítják meg a szociális ellátást?
Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
Mely időpontig folyósítják a pénzbeli ellátást?
Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt,
az ápolási díjat a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel
adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást és átmeneti
segélyt utólag, minden hónap 5-éig folyósítják.
A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó
- lakásfenntartási támogatás a kérelem
benyújtása hónapjának első napjától illeti meg,
- adósságcsökkentési támogatás,
valamint az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás a támogatásról rendelkező
határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő
hónapjában a havi támogatás teljes összegét folyósítják.
A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási
támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási
kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési
kötelezettsége felmerülésének időpontjában folyósítják.
A jogosult
halála esetén ki veheti fel az ellátást?
A havi rendszeres szociális ellátásra, a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála
esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs
vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő
sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Milyen
időközönként vizsgálják felül a pénzbeli ellátásokat?
A jogosultságot megállapító szerv
- az időskorúak járadékára, a
rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság
feltételeinek fennállását kétévente,
- a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat
során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást
a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
A havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság jövedelmi
feltételének fennállását felülvizsgálják, ha az ellátás megállapításának
alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás
megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma
megváltozott.
Mit tekintünk tartós jövedelemváltozásnak?
- az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
- a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
- a keresőtevékenység megszűnését,
- ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben a fentieken kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.
Időskorúak járadéka
Az időskorúak járadéka azon idős
személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a
nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak,
illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Ki jogosult az időskorúak járadékára?
Az a személy, aki
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme
alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft),
- egyedülálló, a reá irányadó
nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme
nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,-
Ft),
- egyedülálló, 75. életévét
betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft)
Mennyi az időskorúak járadékának összege?
Amennyiben a jogosult jövedelemmel
nem rendelkezik
-
a
reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,-
Ft)
-
az
egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb
személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,-
Ft )
-
az
egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft)
Mennyi az időskorúak járadékának összege, ha az igénylő rendelkezik
jövedelemmel?
A jövedelemmel
rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi
jövedelmének különbözete.
Mely esetben nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást mikor kell szüntetni?
Abban az esetben, ha a járadékos
- előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik;
- a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve, tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Aktív korúak ellátása
Az aktív korúak ellátása a hátrányos
munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott
ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa
van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint rendszeres szociális
segély.
Az aktív korúak ellátására való
jogosultság megállapítását követően dönt a jegyző arról, hogy a jogosult
részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő
támogatást kell-e megállapítani.
Ha a
családban a házastársak mindegyike jogosult lenne az aktív korúak ellátásra,
mindkettőjük részére megállapítható az ellátás?
Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak
egy személy jogosult, ezért csak egyik házastárs kaphatja meg az ellátást.
Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben
jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást
helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély
feltételeinek felel meg.
Ki jogosult
az aktív korúak ellátására?
A jegyző aktív korúak ellátására
való jogosultságot állapít meg annak a személynek,
- aki
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a
rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os
mértéket, vagy
- akinek esetében a
munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói
járadék folyósítási időtartama lejárt, (együtt: álláskeresési támogatás) vagy
- akinek esetében az álláskeresési
támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő
lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően
álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti
kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel
legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
- akinek esetében az ápolási díj, a
gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális
járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a
rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a
megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj
folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek
életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását
megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig
együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának
megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a
közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint
létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem
folytat.
Az aktív
korúak ellátásra való jogosultság függ az igénylő és családja jövedelmi,
vagyoni helyzetétől?
Igen. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot abban
az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó
havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyona nincs.
Mit jelent a
fogyasztási egység?
Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység
a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma,
ahol
- az első nagykorú családtag
arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma
0,2-vel növekszik,
- a házas- vagy élettárs arányszáma
0,9,
- az első és második gyermek
arányszáma gyermekenként 0,8,
- minden további gyermek arányszáma
gyermekenként 0,7,
- a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0,
továbbá
- ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg
élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám
0,2-vel növekszik.
Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?
A család összes jövedelmét elosztják
a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy
gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási
egységre jutó jövedelmét.
Családjával együtt élő nagykorú gyermek esetén a jogosultság megállapítása
során figyelembe veszik a nagykorú gyermek szüleinek jövedelmét?
Nem, csak a nagykorú gyermek
jövedelmi, vagyoni helyzetét kell vizsgálni.
Mely időponttól állapítható meg az aktív korúak ellátására való
jogosultság?
Az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a keresőtevékenység
megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának
megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása függhet-e a
lakókörnyezet rendezettségétől?
Igen. A települési
önkormányzat a rendeletében előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az
ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a
helyi rendeletben megállapított feltételeket teljesítse.
A
lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében milyen kötelezettség írható
elő?
A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott
lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület,
járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű
használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.
Kinek nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság?
Annak a személynek, aki
- előzetes letartóztatásban van,
elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
- tartózkodási joga megszűnt vagy
tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
- gyermekgondozási segélyben, illetve
gyermeknevelési támogatásban részesül,
- gyermekgondozási segélyre jogosult,
a gyermek egyéves korának betöltéséig,
- az álláskeresési támogatás
megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
- katonai szolgálatot teljesít,
- közoktatási, illetőleg felsőoktatási
intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
- képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában
részesül..
Mely esetben szüntetik meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot?
- akire
vonatkozóan a jogosultság megállapítását kizáró körülmény bekövetkezett
- aki az aktív korúak ellátására való jogosultság
feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének
felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
- aki keresőtevékenységet folytat,
kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem
haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony
keretében végzett, valamint a háztartási munkát,
- akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására
való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés
tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
- akinek a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát a következő
pontokban felsorolt rendelkezések miatt meg kell szüntetni.
A rendszeres
szociális segélyben részesülő személynek mely esetben szüntetik meg még az
ellátásra való jogosultságot?
Ha a
rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre
kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két
éven belül ismételten megszegi.
A fentieken
túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását kinek szüntetik meg?
Annak, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
jogosult személynek
- aki az állami foglalkoztatási
szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem
fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen
megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a
munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
- akit az állami foglalkoztatási szerv
- neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
- aki az állami foglalkoztatási
szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban
foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba
vételét; vagy
- aki a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra való jogosultságának az éves felülvizsgálata során, a
felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
- közfoglalkoztatásban nem vett részt,
vagy
- kereső tevékenységet - ideértve az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony
keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy
- munkaerőpiaci programban nem vett részt,
vagy
- a foglalkoztatási törvény szerinti és
legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen
képzésben való részvétele nincs folyamatban. A 30 napos időtartam számításakor
a fenti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített
időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult a feltételt így sem
tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének
időtartamát is figyelembe kell venni.
A
jogosultság megszüntetése esetén mennyi időn belül lehet újra megállapítani az
ellátást?
Az aktív korú személy részére az ellátására való
jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem
értve a fent kiemelt megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési
kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a
jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
Mely esetben függesztik fel az aktív korúak ellátására való jogosultságot?
Ha az aktív korú személy
jogellenesen végez munkát, s erről a tényről a munkaügyi központ értesíti a
jegyzőt. Ebben az esetben a jegyző a munkaügyi központnak a jogsértés tényét
első ízben megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő hónap első
napjától egy hónapig felfüggeszti a jogosultságot. Ha azonban a munkaügyi
hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen
megállapította, a jogosultságot meg kell szüntetni.
Ki jogosult
a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra?
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát
megállapították, amennyiben a rendszeres szociális segély megállapításához
szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
Milyen
kötelezettsége van a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő
személynek?
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult
személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő
nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel
együttműködni.
Mennyi a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege?
A foglalkoztatást helyettesítő
támogatás összeg: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a,
22.800 Ft.
Mikor szünetel
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása?
Ha a juttatásban részesülő személy
- 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony
alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt,
- közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban
való részvétel időtartama alatt, vagy
- olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési
támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás
folyósításának időtartama alatta foglalkoztatást helyettesítő támogatás
folyósítása szünetel.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításával egyidejűleg lehet-e
kereső tevékenységet folytatni?
Ha a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásban részesülő személy munkaviszonyt tud létesíteni, s ez a
munkaviszony nem haladja meg a 90 napot, a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás folyósítását szüneteltetik, s a jogviszony megszűnése után a
támogatást újra folyósítják.
Ugyancsak szüneteltetik a támogatás
folyósítását, ha a támogatásban részesülő személyt a közfoglalkoztatás
keretében foglalkoztatják.
Ha azonban a támogatásban részesülő
személy 90 napnál hosszabb időtartamban folytat kereső tevékenységet, a
támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles-e a
számára felajánlott munkalehetőséget elfogadni?
Igen. Amennyiben a felajánlott
munkát nem fogadja, a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.
Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyt a
közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatják, mennyi a közfoglalkoztatási bér
összege?
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott
részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú
iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő
teljesítése esetén:
- havibér alkalmazása esetén 71.800 forint,
- hetibér alkalmazása esetén 16.525 forint,
- napibér alkalmazása esetén 3.305 forint.
Részmunkaidő esetén a fenti bért a munkaidő eltérő
mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy
hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 28.500 forintnál.
Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést
igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált
közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
- havibér alkalmazása esetén 92.000 forint,
- hetibér alkalmazása esetén 21.175 forint,
- napibér alkalmazása esetén 4.235 forint.
Hogyan történik a közfoglalkoztatási bér kifizetése?
A havi közfoglalkoztatási bér kifizetése heti
bér-részletekben történik. Amennyiben a közfoglalkoztatás törthéten kezdődik,
úgy a heti bérfizetés a munkakezdést követő második teljes héttől kezdődik.
Lehet-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatást folyósítani, ha a
támogatásban részesülő személy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
törvény szerint létesített munkaviszony keretében végez munkát, vagy háztartási
munkát folytat?
Nem érinti a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra való jogosultságot sem az egyszerűsített
foglalkoztatás keretében végzett munka, sem a háztartási munka, ezért a kereső
tevékenység mellett a támogatást teljes összegben folyósítják.
A jegyző felülvizsgálja-e a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való
jogosultságot?
A jegyző
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek
fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat
során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást
a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
Mire terjed ki a felülvizsgálat?
A jogosult jövedelmi vagyoni helyzetén, túl azt is
vizsgálják, hogy az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálat időpontját
megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való
jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
- közfoglalkoztatásban részt vett-e,
vagy
- kereső
tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát
is - folytatott-e,
- munkaerőpiaci programban részt vett-e, vagy
- a
foglalkoztatási törvény szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett
képzésben részt vett-e vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van-e.
Mi történik abban az esetben, ha a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásban részesülő személy a fentieknek nem tud megfelelni?
Esetében a támogatás folyósítását
meg kell szüntetni.
Meg kell-e szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való
jogosultságot abban az esetben is, ha a jogosult azért nem tudott legalább 30
nap kereső tevékenységet folytatni, mert a munkára a foglalkozási egészségügy
orvosa nem tartotta alkalmasnak?
Igen, a jogosultságot ebben az
esetben is megszüntetik, hiszen a jogosultságot nem csak munkavégzéssel, hanem
pl. munkaerő-piaci programban való részvétellel is meg lehet szerezni.
A jogosultság további megállapítása érdekében napi hány órában kell kereső
tevékenységet folytatni?
A törvény a munkavégzés időtartamát
nem határozza meg, ezért akár teljes munkaidőben végzett, akár részmunkaidőben
végzett, 30 napi munkával a jogosultságot meg lehet szerezni.
Milyen munkára lehet egyszerűsített módon munkaviszonyt létesíteni?
- mezőgazdasági,
továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
Milyen munka
minősül mezőgazdasági idénymunkának?
A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési,
halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői
csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt
mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás
kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony
időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Milyen munka
minősül turisztikai idénymunkának?
A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló
munkaviszony.
Mely
munkaviszonyt nevezünk alkalmi munkának?
A munkáltató és a munkavállaló között
- összesen
legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
- egy naptári
hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
- egy naptári
éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott
időre szóló munkaviszony.
Hogyan
keletkezetik az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony?
A felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató
bejelentési kötelezettségének teljesítésével. Amennyiben azt a munkavállaló
kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett
munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából
munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka
megkezdéséig kell írásba foglalni.
Milyen
munkát tekintünk háztartási munkának?
Kizárólag a természetes személy és háztartásában vele
együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez
szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás
takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása,
otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Kit
tekintünk háztartási alkalmazottnak?
A háztartási munkát végző természetes személyt, aki ezt a
tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;
Háztartási
munka végzése esetén kit tekintünk foglalkoztatónak?
Azt a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott
munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.
Hogyan
történik a háztartási alkalmazott bejelentése?
Háztartási
alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató elektronikus úton vagy
telefonon (185 szám) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak havonta a munkavégzés
megkezdése előtt köteles bejelenteni a foglalkoztató adóazonosító jelét, a
háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító
jelét, a tényleges foglalkoztatás kezdő napját. A foglalkoztatót a
háztartási alkalmazott után 1000 Ft regisztrációs díjfizetési kötelezettség
terheli.
Az
egyszerűsített foglalkoztatásra, valamint a háztartási munka végzésére
vonatkozó részletes szabályokról a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (www.nav.gov.hu) honlapján található tájékoztatás.
Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre?
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az
ellátásra való jogosultság kezdő napján
- egészségkárosodott személynek
minősül, vagy
- a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt
éven belül betölti, vagy
- 14 éven aluli kiskorú gyermeket
nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más
személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási
díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni
ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy
- a települési önkormányzat
rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi
körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott
egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult.
Milyen kötelezettsége van a rendszeres szociális segélyben részesülő
személynek?
A rendszeres szociális segély akkor
állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy8 kivéve az
egészségkárosodott személyt) a települési önkormányzat által kijelölt szervvel
az együttműködési kötelezettségét nyilatkozatban vállalja.
Van-e együttműködési kötelezettsége a rendszeres szociális segélyben
részesülő személynek?
Igen. Az együttműködés keretében a rendszeres szociális
segélyben részesülő személy
- az együttműködésre kijelölt szervnél
kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
- a beilleszkedését segítő programban
való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és
- teljesíti a beilleszkedését segítő
programban foglaltakat.
Mire terjed ki a beilleszkedést segítő program?
A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal
együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva
kiterjedhet
- az együttműködésre
kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
- az együttműködő személy számára
előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló
foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést
segítő programban való részvételre,
- a felajánlott és az iskolai
végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen
az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
Mely esetben
szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása?
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy
- 90 napnál nem hosszabb időtartamra
létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet végez, a jogviszony
fennállásának időtartama alatt, vagy
- olyan képzésben vesz részt, amelynek
keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a
keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a rendszeres szociális
segély folyósítása szünetel.
Mely esetben
függesztik fel a rendszeres szociális segély folyósítását?
Amennyiben a
rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására
vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek – a
felszólítás ellenére – nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély
összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
Mennyi a rendszeres
szociális segély összege
A rendszeres szociális segély havi összege a családi
jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének
különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező
legkisebb nettó összegének 90%-át, 42.326,- forintot.
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy
családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást (22.800,- Ft)
állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a
nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának (42.326,- Ft) és a foglalkoztatást
helyettesítő támogatás összegének különbözetét, azaz 19.526,- forintot.
Hogyan állapítják meg a családi jövedelemhatárt?
A családi jövedelemhatár összege
megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Két
felnőtt és egy gyermek esetén a családi jövedelemhatár összege: 25.650 Ft X 2,7
= 69.255 Ft, két felnőtt és két gyermek esetén 25.650 Ft X 3,5 = 89.775 Ft.
A rendszeres szociális segély összegének megállapítása pl. egy
gyermeket nevelő család esetén
Az egygyermekes családban az apa
jövedelemmel nem rendelkezik, az anya a gyermek után gyermekgondozási segélyben
részesül.
Két szülő, egy egészséges gyermek:
Fogyasztási egység A család tényleges jövedelme
1. szülő 1 -
2. szülő 0,9 25.650,- Ft
1. gyermek 0,8 12.200,- Ft (családi pótlék)
Szorzószám: 2,7 összesen: 37.850,- Ft
A családi jövedelemhatár: 25.650,- x 2,7 = 69.255,- Ft
Rendszeres
szociális segély összege: 69.255,- Ft – 37.850,- Ft =31.405,- Ft
Fontos tudni
Az aktív korúak ellátása iránti
kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges
- vagyonnyilatkozat,
továbbá
- a közös
háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan ha a tankötelezett korhatárt már
betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás,
valamint a tartósan beteg, az autista,
illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló
irat.
Ha az egészségkárosodott személy a kérelméhez a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség-csökkenés, az
egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és
hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, a
hatóság a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenése, a legalább 50%-os
mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex
minősítés alapján megállapított mértéke kérdésében – szakhatósági állásfoglalás
kiadása céljából – megkeresi a szakértői bizottságot.
Ha az egészségkárosodott személy esetében a (2) bekezdés
szerinti szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és
az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb
szakhatósági állásfoglalást nem nyújtott be, a jegyző – szakhatósági
állásfoglalás kiadása céljából – megkeresi a szakértői bizottságot.
A kérelem elbírálásához
milyen iratokra van szükség?
- a megyei munkaügyi központ, illetőleg
annak kirendeltsége (együtt: munkaügyi központ) igazolása a munkanélküli
járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói
járadék (együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról,
valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem
részesül, vagy
- a munkaügyi központ igazolása arról,
hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a
munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás
megállapításánál figyelembe kell venni,
- a megelőző együttműködés esetén a
munkaügyi központ igazolása annak teljesítéséről,
- a rendszeres pénzellátások megszüntetéséről
szóló határozat, továbbá
- az iskolai végzettséget,
szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb
iskolai végzettségről - 35. életévét betöltött személy esetében - okirat
hiányában nyilatkozat is elfogadható.
Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli
gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, közoktatási intézményben
tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását
arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben
a jegyző hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító
intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.
Az egészségkárosodott személy esetében mely irat szükséges még a kérelem
elbírálásához?
A kérelem elbírálásához a
vagyonnyilatkozaton, és a gyermekekre vonatkozó igazoláson kívül szükséges még:
- a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség legalább 67%-os mértékű
csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról készült
szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy
- a Magyar
Államkincstár illetékes területi szervének igazolása arról, hogy a kérelmező
vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.
Lakásfenntartási támogatás
Milyen kiadásokhoz nyújtható a lakásfenntartási
támogatás?
A villanyáram-, a víz- és
a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás
díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön
törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez.
Milyen jogcímen lehet megállapítani lakásfenntartási támogatást?
-
alanyi jogon
-
normatív alapon
Ki jogosult alanyi jogon a lakásfenntartási
támogatásra?
Az
adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama
alatt. A támogatást az adósságkezelés időtartamára állapítják meg.
Hogyan állapítják meg az alanyi jogú lakásfenntartási
támogatás összegét?
A támogatás összegének kiszámítására a normatív
lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Azon személy
esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik,
a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a
készülék működtetését lehetővé tévő formában nyújtják.
Ki jogosult normatív alapon a lakásfenntartási
támogatásra?
Az a személy, akinek a
háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250,- Ft) és a
háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi
jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek
összegének hányadosával.
Lehet-e, az önkormányzat rendeletében meghatározott
helyi lakás-fenntartási támogatást megállapítani?
2012. január 1-től helyi
lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani. A 2012.
január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a határozatban
megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható. Ezt
követően, amennyiben a feltételek fennállnak, normatív lakásfenntartási
támogatás megállapítását lehet kérni.
Mi minősül vagyonnak?
Az a hasznosítható
ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
- külön-külön
számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a harmincszorosát (855.000,- Ft) vagy
- együttes
forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
nyolcvanszorosát (2.280.000,- Ft)
meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő
pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál
nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy
életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott
ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott
gépjármű.
Mit jelent a fogyasztási egység?
A fogyasztási egység a
háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező
arányszáma, ahol
a)
a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b)
a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c)
a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d)
a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e)
a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
Ha a háztartás
- fenti a)-c) pontja szerinti tagja
magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
vagy
- a fenti d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi
pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del
növekszik.
Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő
- ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá
tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási
egységre jutó jövedelmét?
A család összes jövedelmét
elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két
felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család
egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.
Milyen formában lehet a
lakásfenntartási támogatást biztosítani?
Pénzbeli
vagy természetbeni ellátásként a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres
kiadásokhoz nyújtják, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását
a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
A
természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási
támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a
támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. A
jegyző
a jogosultság
megállapítását követő hónaptól minden hónap 5. napjáig adatszolgáltatást
teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.
A szolgáltató hogyan érvényesíti
a megállapított támogatást?
A lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást
szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó
szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában
(részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan,
külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén
érvényesíti.
Ha a
támogatás folyósítása alatt szolgáltató váltás történik, a váltást be kell
jelenteni az önkormányzat részére?
Igen, mivel az ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett
szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben
a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új
szolgáltatónak folyósítják.
Társasházban
lakó személy esetén hogyan érvényesítik a támogatást?
Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a
szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a
szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában
(részszámlában) külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó
támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a
társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással
érintett lakás(ok) pontos címét – házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó
jelöléssel – és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen
fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult
háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő
állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított
számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, a
jegyző erre határozatban kötelezi.
Mennyi a normatív alapon,
valamint az alanyi jogon megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege?
- a lakásfenntartás elismert havi
költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó
havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 50%-át,
- a lakásfenntartás elismert havi
költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, ha a jogosult
háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a fenti mértéket
meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a
támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
A TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 –
|
J– 0,5 NYM
|
0,15
|
|
NYM
|
ahol a J a
jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM
pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et
századra kerekítve kell meghatározni.
A normatív lakásfenntartási
támogatás esetén mennyi a lakásfenntartás elismert havi költsége?
A
normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi
költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert
költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2012-ben
450,- Ft.
A normatív lakásfenntartási
támogatás esetében mekkora az elismert lakásnagyság?
- ha a háztartásban egy személy
lakik, 35 m2
- ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2
- ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2
- ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
- ha négy személynél több lakik a háztartásban,
az előző pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,
de
legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága, ha a fent meghatározottnál
kisebb alapterületű lakásban lakik.
Milyen iratot kell a kérelemhez
mellékelni?
A kérelmet formanyomtatványon kell
benyújtani. Mellékelni kell:
- a vagyonnyilatkozatot,
valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
- a lakás nagyságának
hitelt érdemlő igazolását, valamint
- a természetbeni
szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást
szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő
fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához
szükséges adatot,
- a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a
kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot,
- a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló
szerződést bérbevevő félként megkötő személy természetes személyazonosító
adatait,
- a közös költség megfizetésére kötelezett személy
természetes személyazonosító adatait,
- a
társasházban lakó jogosult esetében – a közös képviselő nyilatkozatát.
Milyen időtartamra állapítják meg
a normatív lakásfenntartási támogatást?
A
normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
Függhet-e a normatív lakásfenntartási támogatás
megállapítása a lakókörnyezet rendezettségétől?
A települési önkormányzat rendeletében a normatív
lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja,
hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete
rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított
feltételeket teljesítse.
Milyen
kötelezettség írható elő a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében?
A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a
kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak
udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az
ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus
állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő.
Mely esetben
utasíthatják el a támogatás iránti kérelmet, vagy szüntethetik meg a normatív
lakásfenntartási támogatás folyósítását?
A helyi rendeletben megállapított feltételek
teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos
határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét
megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a
feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell
utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. Ebben az esetben
ugyanazon lakásra vonatkozóan
- a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon
belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás
iránti kérelmet, valamint
- a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül
benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag
természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.
Fontos tudni
Ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak lehet a támogatást megállapítani,
függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
Külön
lakásnak tekintik azonban a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói
határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Ápolási díj
Az ápolási díj a tartósan
gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére
biztosított anyagi hozzájárulás.
Ki állapítja
meg az ápolási díjra való jogosultságot?
Az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzője.
Ki jogosult alanyi jogon ápolási
díjra?
A jegyes
kivételével – az a hozzátartozó,
aki önmaga ellátására képtelen,
állandó és tartós felügyeletre szoruló
-
súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy
-
tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását
végzi.
Az ápolási
díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?
A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett
élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és
neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa,
bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona
és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Az ápolási
díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
Akinek
- segédeszközzel, vagy műtéti úton
nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként
minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló
életmód folytatására képes,
- hallásvesztesége oly mértékű,
hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására
segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető
ejtése elmarad,
- értelmi akadályozottsága
genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma
következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos
betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől
függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved,
és az autonómiai tesztek alapján
állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása:
F84.0-F84.9),
- mozgásszervi károsodása,
illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban
meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány
miatt önmaga ellátására nem képes,
- és állandó ápolásra, gondozásra
szorul.
Mennyi az
alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?
Az alanyi jogon megállapított
ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely
2012-ben 29.500,- Ft.
Kinek állapítható meg az emelt összegű ápolási díj?
Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott
ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.
Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?
Az emelt összegű ápolási díj összege
azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-val (38.350,-
Ft).
Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?
Fokozott ápolást igénylő az a
személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
-
étkezni, vagy
-
tisztálkodni, vagy
-
öltözködni, vagy
-
illemhelyet használni, vagy
-
lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem -
közlekedni,
feltéve, hogy esetében a
fentiek közül legalább három feltétel
egyidejűleg fennáll.
Ki állapítja
meg, hogy a súlyosan fogyatékos ápolt fokozott ápolást igényel?
Az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes
módszertani intézmény által kijelölt szakértő.
Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani?
A települési önkormányzat a
rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak
a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását
végzi.
Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti- e jövedelmi feltételhez?
Igen, az
önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi
feltételhez kötheti.
Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?
Aki előreláthatólag három hónapnál
hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege?
A méltányosságból megállapított
ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a (23.600,-
Ft).
Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló más rendszeres
pénzellátásban is részesül?
Csak abban az esetben, ha a
folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj
összegét. Ebben az esetben a rendszeres pénzellátás összegét egészítik ki az
ápolási díj összegéig.
Ha a különbözet az ezer forintot nem
éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell
megállapítani.
Az ápolási díj megállapításának feltétele-e, hogy az ápoló és az ápolt
közös háztartásban éljen?
A törvény az ápolási díj
megállapításának feltételeként nem írja elő, hogy az ápoló és az ápolt közös
háztartásban, vagy azonos lakcímen éljen, természetesen az önkormányzat
megvizsgálja, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének eleget tesz-e.
Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti
ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti
bányászjáradék, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás mellett a
teljes összegű ápolási díjra?
Ha a súlyosan fogyatékos beteget
ápoló személy részére a fenti ellátás valamelyikét állapítják meg, továbbra is
jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a fenti ellátás
megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?
Az ápolási díj folyósításának
időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított
összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak,
az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?
A saját jogú nyugdíjban részesülő
személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.
Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez
mellékelni?
Az ápolási díj megállapítása iránti
kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt
-
súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és
-
arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és
tartós gondozásra szorul.
A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy
súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?
-
az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
-
a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
-
a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy
területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott
zárójelentés, igazolás alapján.
A háziorvos a súlyos fogyatékosság
tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem
ért egyet a háziorvos igazolásával, mert nem minősítette az ápoltat tartósan
beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek?
Ha az
ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási
szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy
szervtől kérheti.
Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével, amely szerint az ápolt nem szorul állandó ápolásra, gondozásra?
Ha az ápoló a házi orvos által kiállított szakvéleménnyel nem ért egyet, a szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől kérheti.
Mely esetben nem jogosult az
ápolási díjra a hozzátartozó?
Abban
az esetben, ha az ápolt személy
- két hónapot meghaladóan
fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos
szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást
nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási
intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos
hallgatója kivéve, ha
- a közoktatási intézményben
eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
- az óvoda, a nappali ellátást
nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási
intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem
haladja meg, vagy
- az óvoda, a közoktatási,
illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó
szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres
közreműködésével valósítható meg,
- ha az ápoló
- rendszeres pénzellátásban
részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve
azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett
keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné
válása esetén - folyósítanak,
- szakiskola, középiskola, illetve
felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
- keresőtevékenységet folytat és
munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát
meghaladja,
Megállapítható-e az ápolási díj
annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban
részesül, s csak hétvégeken tartózkodik otthon?
Ha a
tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj
megállapítására nincs lehetőség.
Megállapítható-e az ápolási díj
annak a hozzátartozónak, akinek tartósan beteg gyermeke általános iskolába jár,
s nem veszi igénybe a napközi ellátást?
Az
ápolási díjat meg lehet állapítani, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező
tanórai foglalkozásokon vesz részt.
Mely esetben kell megszüntetni az
ápolási díj folyósítását?
Abban
az esetben, ha
- az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
- az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
- az ápolt személy meghal,
- az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
- a jogosultságot kizáró körülmény következik be.
Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj
folyósítását?
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj
folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell
megszüntetni.
Átmeneti segély
A települési önkormányzat képviselő-testülete a
létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint
időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a
rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti
tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
Elsősorban azokat a személyeket részesítik átmeneti
segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem
tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen
betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
Milyen
formában nyújtható az átmeneti segély?
Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.
Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás
által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is
megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő
támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat
rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.
Temetési segély
A települési önkormányzat
a rendeletében meghatározott feltételek szerint állapíthat meg temetési segélyt
annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak
ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt
ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja
létfenntartását veszélyezteti.
Mennyi a temetési segély összege?
A segély összege nem lehet kevesebb
a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak
teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy
családjának a létfenntartását veszélyezteti.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Egyes szociális rászorultságtól
függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás
formájában is nyújthatók, így
-
lakásfenntartási támogatás,
-
átmeneti segély,
-
temetési segély,
-
rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő
támogatás.
Továbbá természetbeni ellátás a
-
köztemetés,
-
közgyógyellátás,
-
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
-
adósságkezelési-szolgáltatás.
A rendszeres
szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni
szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a
szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat
képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást
helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő
nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás
formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az
ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható
természetben.
Természetbeni ellátás különösen az
élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díj, illetve a
gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, valamint a családi
szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő támogatás.
Családi szükségleteket kielégítő
gazdálkodást segítő támogatás
Mi minősül a családi szükségleteket kielégítő gazdálkodást segítő
támogatásnak?
-
a földhasználati lehetőség,
-
a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások,
-
a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges
forgóeszközök,
-
a szaktanácsadás és szakképzés biztosítása.
Mikor van lehetőség a családi szükségletek kielégítését szolgáló
gazdálkodást segítő támogatás nyújtására?
Akkor, ha a települési önkormányzat
rendeletben szabályozza
-
a támogatás eljárási szabályait,
-
a támogatás formáit és értékét,
-
a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a
kötelezettség megszegésének következményeit.
Köztemetés
A haláleset helye szerint illetékes települési
önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való
tudomásszerzést követő harminc napon belül - gondoskodik az elhunyt személy
közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az
eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy
az eltemettetésről nem gondoskodik.
Lehet-e a temetési költségek megfizetése alól mentességet kérni?
A települési önkormányzat a rendeletében a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
Közgyógyellátás
A szociálisan rászorult személy
részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó
kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.
Mire jogosít a közgyógyellátás?
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,
- gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
Jogosultak köre
Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra?
- az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt
kiskorú;
- a rendszeres szociális segélyben részesülő
egészségkárosodott személy;
- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti
gondozott;
- a központi szociális segélyben részesülő;
- a rokkantsági járadékos;
- az, aki rokkantsági ellátásban;
- az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb
összegű családi pótlékban részesül.
Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra?
Normatív alapon jogosult
közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító
ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja
- az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy
- a családjában az egy főre jutó
havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,-
Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750,- Ft).
Kinek állapítható meg méltányosságból a közgyógyellátás?
A jegyző méltányosságból állapítja
meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek
esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek
fennállnak.
Fontos tudni
A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.
A jogosultság
- az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre,
- normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra.
A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot
megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.
A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.
Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos
igazolvánnyal vehető igénybe.
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának menete:
A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.
Ki igazolja a havi gyógyító ellátási szükségletet?
A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa igazolja.
Mit tartalmaz az igazolás?
Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját.
Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.
Hova kell benyújtani a közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet?
A háziorvos igazolását a kérelemmel
együtt be kell nyújtani a jegyzőhöz, aki az igazolást öt munkanapon belül
továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. (ha az ellátás megállapítását
normatív alapon, vagy méltányosságból kérik, a jegyző csak abban az esetben
továbbítja az igazolást, ha igénylő megfelel a jövedelmi feltételeknek).
Mi az egészségbiztosítási szerv feladata?
Az egészségbiztosítási szerv
megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás
iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett
gyógyító ellátás iránti szükségletet nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági
állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást
kiállító háziorvost.
Mit tartalmaz az egészségbiztosítási szerv szakhatósági állásfoglalása?
Az egészségbiztosítási szerv az
általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági
állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről,
melyben megjelöli az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési
díjának összegét (gyógyszerköltség)
A szakhatósági állásfoglalásban külön megjelölik az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (gyógyszerköltség).
Hogyan határozzák meg a gyógyszerköltséget?
A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket veszik alapul.
A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6.000,- forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek.
Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6.000,- forintot meghaladja, a 6.000,- forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg.
2012-ben mennyi lehet az egyéni gyógyszerkeret?
Az egyéni gyógyszerkeret összege a
jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, legfeljebb havi 12.000,- Ft
lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot
nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.
2012-ben mennyi az eseti keret összege?
Az eseti keret éves összege 6.000,-
Ft.
Amennyiben a közgyógyellátásra
jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a
gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.
A
szakhatósági állásfoglalás megküldését követően dönt a jegyző a
közgyógyellátásra való jogosultságról?
Igen, a jegyző nyolc napon belül dönt
- a közgyógyellátásra való
jogosultságról,
- a közgyógyellátásra való jogosultság
kezdő időpontjáról,
- a jogosult gyógyszerkeretéről, külön
megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.
Ha a közgógyellátásra alanyi jogon jogosult személynek nincs rendszeres
gyógyszerköltsége, részére állapítanak-e meg egyéni gyógyszerkeretet?
Ha az alanyi jogon közgyógyellátásra
jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére egyéni
gyógyszerkeretet nem lehet megállapítani, mivel a gyógyszerkeret meghatározása
a havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségek gyógyítását szolgáló
gyógyszerek alapján történik. Ebben az esetben eseti keretet (évi 6.000,- Ft)
lehet megállapítani.
Lehet-e az egyéni gyógyszerkeret
felülvizsgálatát kérni, ha a jogosultság megállapítását követően a havi
rendszeres gyógyszerköltség jelentősen emelkedett?
Amennyiben az ellátásban részesülő
személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg
a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan
változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a
gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest
ténylegesen legalább 1.000,- forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő
személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni
felülvizsgálatára.
A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,- forintot eléri.
A jogosultság lejártát megelőző
három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.
Ha a felülvizsgálat eredményeként emelkedik az egyéni gyógyszerkeret, az mely időponttól jár?
A felülvizsgálat során megállapított magasabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen csökken az egyéni gyógyszerkeret, az mely időponttól jár?
A felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 30. naptól jár.
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen nem állapítható meg egyéni gyógyszerkeret, azt mely időponttól szüntetik meg?
Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatalát követő 30. nap.
Ki állítja ki a közgyógyellátásra jogosító igazolványt?
Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv - a jogosultságot megállapító határozat alapján - az abban megjelölt időtartamra, hivatalból állítja ki.
Hogyan nyitják meg az egyéni gyógyszerkeretet?
Az egészségbiztosítási szerv az
elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet háromhavonta,
egyenlő részletekben – első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával –
nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén a
módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából
hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg háromhavonta.
Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg. Két évre megállapított jogosultság esetén az eseti keretet évente, a jogosultság kezdő időpontjával, illetve az attól számított egy év elteltével kell megnyitni.
Meddig használható fel a gyógyszerkeret?
A gyógyszerkeret az igazolvány
érvényességi ideje alatt használható fel.
Ki ad tájékoztatást a rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről?
A gyógyszertár a közgyógyellátás
keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen
feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá
tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret
összegéről.
A gyógyszertár a közgyógyellátás
keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv
nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad
ki gyógyszert.
Hogyan lehet a gyógyszer térítési díját kifizetni?
A gyógyszer térítési díját nem lehet
részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni.
Amennyiben a gyógyszer térítési díját a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott
gyógyszerkeret nem fedezi, az a közgyógyellátásra jogosultat terheli. A három
hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg – a jogosultsági éven belül – a
következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét
növeli.
Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg.
Ki írhat fel gyógyszert a közgyógyellátott személy részére?
A közgyógyellátás keretében
gyógyszert a jogosult részére
- a háziorvosa, illetve azon
gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos
írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
- sürgős szükség esetén a
tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb
egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
- a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa
a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
- a járóbeteg-szakellátás
szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti
legkisebb gyári csomagolásban,
- gyógyászati segédeszközt a
kezelőorvos,
- az orvosi rehabilitáció céljából
igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelhet.
Mely esetben
veszti el a közgyógyellátási igazolvány az érvényességét?
Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam
lejárta előtt hatályát veszti, ha
- a közgyógyellátásra való
jogosultságot megszüntették, vagy
- az igazolványt a közgyógyellátásra
való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy
- a jogosult meghalt.
Mikor
nyilvánítják a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná az
igazolványt?
Abban az esetben, ha az igazolvány
- elveszett, vagy
- megsemmisült, vagy
- a jogosultság igazolására
alkalmatlanná vált.
Mikor szüntetik meg a
közgyógyellátásra való jogosultságot?
Akkor, ha
- az igazolvány kiállítására
jogosultság hiányában került sor, vagy
- a jogosultság az igazolvány
kiállítását követően megszűnt, vagy
- a jogosult az igazolványt
rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Ki jogosult az egészségügyi szolgáltatásra?
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított
személy, valamint az a személy, aki szolidaritási alapon jogosult az
egészségügyi szolgáltatásra.
Ki minősül
biztosítottnak?
- a munkaviszonyban (ideértve az
országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati
jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar
Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség
szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes
tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy
részmunkaidőben történik,
- a szövetkezet tagja - ide nem értve
az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,
vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a tanulószerződés alapján szakképző
iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
- az álláskeresési támogatásban
részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján,
egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő
családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben
meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -
amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező
jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra
annak harmincad részét,
- az egyházi szolgálatot teljesítő
egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá
irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő
együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány
alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az
egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban
részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Ki jogosult az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése nélkül, ún. szolidaritási alapon az egészségügyi szolgáltatásra?
Az a személy, aki
- táppénzben, terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
- saját jogán nyugdíjban,
hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
- mezőgazdasági járadékban
(öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek
ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági
támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi
jövedelempótlékban,
- nemzeti gondozási díjban
(pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
-
bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül
- gyermekgondozási segélyben,
- Magyarországon nyilvántartásba
vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti
Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján
folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
- az aktív korúak ellátására való
jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak
járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, továbbá
- a közoktatásról szóló törvény
hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a
felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar
állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy
az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített
tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
- megváltozott munkaképességű,
illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az
50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri,
vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az
illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
- kiskorú, magyar
állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki
Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
- személyes gondoskodást nyújtó
bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a
külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban
részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által
ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és
tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- fogvatartott,
- akiknek a jegyző az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultságát megállapította
- egészségügyi szolgáltatás
megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék
fizetésére kötelezett,
- nevelőszülői tevékenységet folytat,
és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem
éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
- hajléktalan,
- a korhatár
előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy
szolgálati járandóságban részesül,
- az
előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül.
Ki köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére?
Az a belföldi személy, aki nem biztosított és
egészségügyi szolgáltatásra a fentiek szerint szolidaritási alapon sem
jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága érdekében köteles
havonta 6.390,- Ft (napi 213,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizetni.
Ki kérheti szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását?
Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, mert nem biztosított, szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná, és jövedelmi helyzete miatt nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.
A jegyző kinek állapítja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát?
A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34.200,- Ft)
- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági
bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány
tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, Társadalombiztosítási
Azonosító Jelét, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A
bizonyítvány a feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
Adósságkezelési szolgáltatás
Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás.
A települési önkormányzat kit részesíthet adósságkezelési szolgáltatásban?
Azt a családot vagy személyt, akinek
- az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
- a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint
- aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.
Mi minősül adósságnak?
-
a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási,
víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási, több lakást tartalmazó
lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, közös költség
hátralék),
-
a társasházi lakások esetén fizetendő
közösköltség-hátralék,
-
a lakbérhátralék,
- a hitelintézettel kötött
lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású
kölcsönszerződésből fennálló hátralék.
Mennyi az adósságkezelés időtartama?
Az adósságkezelés időtartama legfeljebb
tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal
meghosszabbítható.
Ha a hitelintézettel kötött
kölcsönszerződésből fennálló adósság a fenti időtartam alatt nem kezelhető, az
adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb
hatvan hónap, amennyiben
-
az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot
-
a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan
forgalmi értékének 50%-át és
-
az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a
támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és
terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg
feljegyzéséhez.
Milyen
szolgáltatást nyújtanak az adósságkezelési szolgáltatás keretében?
Az adósságkezelési szolgáltatás
esetén a jogosult
- adósságkezelési tanácsadásban, és
- adósságcsökkentési támogatásban részesül,
amelyet az adósságkövetelés jogosultjának folyósítanak.
Fentieken túl az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy alanyi jogon jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
Mennyi az
adósságcsökkentési támogatás mértéke?
Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja
meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer
forint, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből eredő adósság
esetében legfeljebb hatszázezer forint lehet.
Milyen
formában nyújtják az adósságcsökkentési támogatást?
A támogatás - a hitelintézettel kötött lakáscélú
kölcsönszerződésből eredő adósság kivételével - egy összegben vagy havi
részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.
Kinek biztosítható az előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék?
Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.”
Fontos tudni
Adósságkezelési szolgáltatás
ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban
élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a
társbérletet, albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás
lakrészeit.
Az adósságcsökkentés címén nyújtott
támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.
Az adósságcsökkentési támogatás
tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a
jogosult
- az adósságkezelési tanácsadást
nem veszi igénybe, vagy
- az általa vállalt
adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg
- az adósságkezelési szolgáltatás
igénybevételének időtartama alatt a kiadásokkal kapcsolatos fizetési
kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
Az adósságcsökkentési támogatás a
megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az
adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 6 hónapon belül nem
részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.
Az adósságkezelési szolgáltatás biztosítása függ az önkormányzat
döntésétől?
Igen. A települési önkormányzat
adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha
- az adósságkezelési szolgáltatás
működtetéséről önkormányzati rendeletet alkot,
- adósságkezelési tanácsadást
működtet, továbbá
- az adósságcsökkentési támogatás
és az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás nyújtásához saját forrást különít
el.
Ki határozza meg az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait?
A települési önkormányzat a saját
helyi rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes
szabályait,
- így különösen a helyben
elismerhető lakásnagyságot és minőséget,
- az adósságkezelési szolgáltatásba
bevont adósság típusok körét és összegük felső határát,
- az adósságcsökkentési támogatás
folyósításának módját,
- az adósságkezelési szolgáltatásra
vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket,
- a hitellel terhelt ingatlan
forgalmi értékének megállapítási módját,
- az eljárási szabályokat,
- az adósságkezelési tanácsadást
végző intézmény által ellátandó feladatokat és
- az adósságkezelési tanácsadáson
való részvétel módját.
Mely önkormányzat köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani?
A fővárosi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani.
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást
az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.
A személyes gondoskodás magában
foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.
I. Szociális alapszolgáltatások
- falugondnoki és tanyagondnoki
szolgáltatás
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- családsegítés.
- jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás
- közösségi ellátások
- támogató szolgáltatás
- utcai szociális munka
- nappali ellátás.
II. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások
- az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
- a rehabilitációs intézmény,
- a lakóotthon
- az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
- az egyéb speciális szociális intézmény
III. Az intézmények igénybevételével
kapcsolatos tudnivalók
- a személyes
gondoskodást nyújtó ellátások igénylésének módja
- térítési díj
- a személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai
- tájékoztatási
kötelezettség
- a jogosultak
érdekvédelme
I. Alapszolgáltatások
Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a
települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját
otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint
egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó
problémáik megoldásában.
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
A falugondnoki, illetve
tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb
belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő
hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való
hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek
teljesítésének segítése.
Étkeztetés
Az étkeztetés keretében azoknak a
szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell
gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy
átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
- koruk,
- egészségi állapotuk,
- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
- szenvedélybetegségük vagy
- hajléktalanságuk miatt.
A jogosultsági feltételek részletes szabályait a
települési önkormányzat rendeletben határozza meg.
A házi segítségnyújtás
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás keretében milyen segítséget nyújtanak?
- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
- az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
A házi segítségnyújtás biztosítását megelőzően
vizsgálják az igénylő gondozási szükségletét?
Igen. A házi
segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási
szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető,
illetőleg a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási
szükségletének vizsgálatát.
Milyen időtartamban biztosítják a házi
segítségnyújtást?
A házi
segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő
időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják. Ha a gondozási szükséglet a
napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatják a bentlakásos
intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a
szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában
történő házi segítségnyújtásra jogosult.
Családsegítés
A családsegítés a szociális vagy
mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló
személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a
krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése
céljából nyújtott szolgáltatás.
A családok segítése érdekében
veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A
jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a
gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói
szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek
jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre
szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
A családsegítés keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?
- a szociális, életvezetési és
mentálhigiénés tanácsadást,
- az anyagi nehézségekkel küzdők
számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális
szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
- a családgondozást, így a
családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának
elősegítését,
- közösségfejlesztő, valamint egyéni
és csoportos terápiás programok szervezését,
- a tartós munkanélküliek, a fiatal
munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a
fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai
betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult
személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
- a családokon belüli
kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő
mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő
családokat segítő szolgáltatásokat.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját
otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a
segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos
személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel
fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott
ellátás.
A
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást
biztosítanak?
- az ellátott személy segélyhívása
esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
- a segélyhívás okául szolgáló
probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
- szükség esetén további egészségügyi
vagy szociális ellátás kezdeményezését.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából ki a szociálisan rászoruló?
- az egyedül élő 65 év feletti személy,
- az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
- a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
Közösségi ellátások
Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.
A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?
- a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
- a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,
- a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
- a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
- az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
- megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.
A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében még biztosítják:
- a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
- a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.
Támogató szolgáltatás
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek
lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli
közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának
megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
Mi a
támogató szolgáltatás feladata?
- az alapvető szükségletek
kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás
biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),
- az általános egészségi állapotnak és
a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz,
valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és
eszközfeltételeinek biztosítása,
- információnyújtás,
ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést
segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
- a jelnyelvi tolmácsszolgálat
elérhetőségének biztosítása,
- segítségnyújtás a fogyatékos
személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez
speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,
- egyes szociális alapszolgáltatási
részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez
igazodóan,
- segítségnyújtás a fogyatékos emberek
társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a
kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges
feltételek biztosítása,
- a fogyatékos személy munkavégzését,
munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének
elősegítése.
A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minősül szociálisan rászorultnak?
Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
A súlyos fogyatékosságot milyen irattal lehet igazolni?
- az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
- az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.”
Utcai szociális munka
Az utcai szociális munka keretében biztosítják az utcán
tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel
kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás
biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.
Nappali ellátás
A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a
saját otthonukban élő,
- tizennyolcadik életévüket betöltött,
egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra
szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
- a tizennyolcadik életévüket
betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek,
illetve szenvedélybetegek,
- harmadik életévüket betöltött,
önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre
szoruló fogyatékos, illetve autista
személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas
kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére,
továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős
személyeket - napközbeni étkeztetését.
Szenvedélybetegek nappali ellátását 16 és 18 év közöttiek
is igénybe vehetik azzal, hogy az igénybevevő jognyilatkozatához nem szükséges
a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. Ugyanakkor, ha a
16 és 18 év közötti személy a törvényes képviselő beleegyezése vagy jóváhagyása
nélkül tesz jognyilatkozatot, a szolgáltató a családdal való kapcsolatfelvétel
eredménytelensége esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti
szolgálattal.
Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan
fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más
hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy
ápolási díjban részesül.
II. Szakosított ellátási formák
Ha az életkoruk, egészségi
állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az
alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat
állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell
gondozni.
Az intézmények típusai
- ápolást, gondozást nyújtó
intézmények,
- rehabilitációs intézmények,
- átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmények,
- lakóotthon.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos
segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség
szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról,
egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó
intézményben gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
Az ápolást
gondozást nyújtó intézmények típusai
-
idősek otthona,
-
fogyatékos személyek otthona,
-
pszichiátriai betegek otthona,
-
szenvedélybetegek otthona,
-
hajléktalanok otthona.
Idősek
otthona
Ki gondozható az idősek otthonában?
Az idősek otthonában a
napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres
fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.
Idősek otthona biztosíthat-e ellátást gondozási szükséglettel nem
rendelkező személy részére?
A férőhelyszám legfeljebb 15%-áig
napi 4 órás gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az
ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a
szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
Az idősek
otthonában gondozási szükséglet nélkül felvett személy esetén elvégezhető-e a
gondozási szükséglet vizsgálata?
Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot
követően, ha az ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján
elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata.
A gondozási szükséglet
- megállapítása esetén az ellátott után normatív állami
hozzájárulás vehető igénybe és az által fizetett térítési díjat is módosítani
szükséges,
- hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további
fennállását nem érinti.
Az idősek otthonában a gondozott hozzátartozója is elhelyezhető?
Idősek otthonába a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehető, ha vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű térítési díj megfizetését.
Ki végzi el
az idősek otthonába történő felvételhez szükséges gondozási szükséglet
vizsgálatát?
Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az
intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének
vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv
kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.
Az intézményvezető a gondozási szükségletet megvizsgálja
és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály
szerinti körülmények fennállását.
Mely esetben
nyújtható az idősotthoni ellátás?
Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy az egyéb
körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.
Milyen iratot kell bemutatni a gondozási
szükséglet vizsgálatához?
Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási
szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését
szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy az egyes
ellátások (rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék) megállapításáról szóló
igazolásokat.
Melyek a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények?
- a demencia
kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a
Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia
centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével
igazoltak;
- az ellátást igénylő egyedül él, és
= nyolcvanadik életévét betöltötte vagy
= hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy
= hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy
= a fentieken kívüli
okból fogyatékossági támogatásban részesül és az
orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye,
szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította
meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás
másolatával igazoltak,
= I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy
= munkaképességét
100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást
szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői
bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási
képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak.
Fogyatékos személyek otthona
Ki gondozható a fogyatékos személyek
otthonában?
Az a fogyatékos személy, akinek
oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van
lehetőség.
A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek
otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció
felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.
Pszichiátriai betegek otthona
Ki gondozható a pszichiátriai betegek otthonában?
A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.
Azon ellátást igénylő, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége
- időskori vagy egyéb szellemi leépülés,
- súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar,
- szenvedélybetegség,
csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára.
A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve - amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül - a fekvőbeteg-gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének - az intézménybe történő felvételt megelőző - három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.
Szenvedélybetegek otthona
Ki gondozható a szenvedélybetegek
otthonában?
A szomatikus és mentális állapotot
stabilizáló, illetve javító kezelést igénylő, önálló életvitelre időlegesen nem
képes személyek gondozását végzi, ha kötelező intézeti gyógykezelésre nem
szorulnak.
Hajléktalanok otthona
Ki gondozható a hajléktalanok
otthonában?
Olyan hajléktalan személyek, akiknek
ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható
és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.
Rehabilitációs intézmények
A rehabilitációs intézmény a
bentlakó önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását
szolgálja.
Az intézmények típusai
- a pszichiátriai betegek,
- a
szenvedélybetegek,
- a fogyatékos
személyek,
- a hajléktalan
személyek
rehabilitációs
intézménye.
Kit látnak el a pszichiátriai,
illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében?
Azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai,
illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget,, aki rendszeres vagy akut
gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A
gondozottak részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást
szerveznek és előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő
visszatérésüket.
Kit látnak el a fogyatékos személyek
rehabilitációs intézményében?
Azt a fogyatékos, valamint mozgás-,
illetőleg látássérült személy, akinek oktatása, képzése, átképzése és
rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható
meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe
történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését
követő utógondozást.
Kit látnak el a hajléktalanok
rehabilitációs intézményében?
Azt az aktív korú, munkaképes
hajléktalan személyt, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki
önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.
Átmeneti
elhelyezést nyújtó intézmények
Az átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása
kivételével – ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű
ellátást biztosítanak.
Az átmeneti
elhelyezést nyújtó intézmények típusai:
- időskorúak gondozóháza,
- fogyatékos
személyek gondozóháza,
- pszichiátriai betegek átmeneti otthona,
- szenvedélybetegek átmeneti otthona,
- éjjeli menedékhely,
- hajléktalan
személyek átmeneti szállása.
Kiknek nyújt ellátást az időskorúak
gondozóháza?
Azoknak az időskorúaknak, valamint a
18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmagukról betegségük miatt
vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos
személyek gondozóháza?
Azoknak a fogyatékos személyeknek,
akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a
család tehermentesítése teszi indokolttá.
Kiknek nyújt ellátást a
pszichiátriai betegek átmeneti otthona?
Azoknak a pszichiátriai betegeknek,
akiknek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a családjában nem oldható
meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezésük, vagy fekvőbeteg
gyógyintézeti kezelésük nem indokolt.
Kiknek nyújt ellátást a
szenvedélybetegek átmeneti otthona?
Azoknak a személyeknek, akiknél
szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és
ellátásuk átmeneti jelleggel családjukban vagy lakókörzetükben nem oldható meg.
Kiknek nyújt ellátást az éjjeli menedékhely?
Az önellátásra és a közösségi együttélés
szabályainak betartására képes hajléktalan személyeknek. Az éjjeli menedékhely
éjszakai pihenést, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását
lehetővé tevő szolgáltatás.
Kiknek nyújt ellátást a hajléktalan személyek átmeneti szállása?
Azoknak a hajléktalan személyeknek, akik az
életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az
önellátásra.
Lakóotthon
A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy
pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg
szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére
életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást
biztosít.
Milyen
típusai vannak a lakóotthonnak?
- fogyatékos személyek lakóotthona;
- pszichiátriai betegek lakóotthona;
- szenvedélybetegek lakóotthona.
Milyen lakóotthoni ellátási formák léteznek?
Fogyatékos személyek lakóotthona esetében,
- rehabilitációs célú lakóotthon,
- ápoló-gondozó célú lakóotthon.
Pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.
Ki
helyezhető el a rehabilitációs célú lakóotthonban?
- aki intézményi elhelyezés során
felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási
terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel
megteremtése érdekében indokolt;
- aki családban él és képességei
fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és
rehabilitációja családjában nem oldható meg;
- önellátásra legalább részben képes;
- lakóotthonba kerülése időpontjában a
tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt még nem.
III. Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője
szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.
Mi alapozza
meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony
keletkezését?
- a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat
képviselő-testületének határozata,
- a bíróság ideiglenes intézkedést
tartalmazó végzése,
- a bírói ítélet,
- az átmeneti vagy tartós nevelésbe
vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,
- a személyes gondoskodás iránti
kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.
Az állami fenntartású intézmény esetén ki dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről?
- a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,
- a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,
- a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,
- a szociál-
és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által
fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető
- a megyei fenntartó által fenntartott szociális intézmény
esetén az intézményvezető dönt.
A döntést
követően mi az intézményvezető feladata?
Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást
igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesít és
írásban történik.
Mi történik
abban az esetben, ha az igény nem teljesíthető?
Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat
megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető
erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat.
Mi a teendő, ha az igénylő az intézményvezető döntésével nem ért egyet?
Ha az intézményvezető döntésével nem
értenek egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az
intézmény fenntartójához lehet fordulni, aki határozattal dönt a beutalás
kérdéséről, s erről értesíti az intézményvezetőt is.
Hogyan
gondoskodnak az igények kielégítéséről?
Az állami fenntartású intézmény vezetője nyilvántartása
alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodnak az ellátást igénylők
elhelyezéséről.
Ki dönt az
igénylő soron kívüli elhelyezéséről?
Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését
kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó
igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény
esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.
Mely helyzet alapozza meg soron kívüli elhelyezést?
Állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel
működtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén, a soron kívüli
ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
- önmaga ellátására teljesen képtelen
és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más
egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
- a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye
szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
- szociális helyzetében, egészségi
állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli
elhelyezése vált szükségessé,
- kapcsolata vele együtt élő
hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további
együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
Mi a teendő az ellátás igénybevétele előtt?
Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt
- állami fenntartású intézmény esetén
az intézményvezetővel,
- egyházi és nem állami fenntartású
intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást
igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodás kell kötni.
Mit
tartalmaz a megállapodás?
A megállapodás tartalmazza
- az ellátás kezdetének időpontját,
- az intézményi ellátás időtartamát (a
határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
- az igénybevevő számára nyújtott
szolgáltatások tartalmát,
- a személyi térítési díj
megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás
térítési-díj fizetési kötelezettséggel jár,
- egyszeri hozzájárulás megfizetésének
kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására,
teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
- az ellátás megszüntetésének módjait.
Milyen szakvélemények
szükségesek az intézményi ellátások igényléshez?
A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai és
szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe történő felvétel, valamint a
pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez
mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.
A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele
iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,
- a tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és
rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy
- a fogyatékosság jellege szerinti
szakorvosi leletet vagy
- a fogyatékossági támogatás, a vakok
személyi járadéka illetve magasabb összegű családi pótlék megállapítását,
folyósítását igazoló dokumentumot.
Kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő
elhelyezés iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői
és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.
A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére
irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos
szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról.
Ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik szakvéleménnyel,
a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három
hónapig átmeneti jelleggel biztosítható.
Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre
irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai
Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus,
geriáter szakorvos által kiállított, nappali ellátás esetén a demencia kórképet
megállapító, bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább
középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.
Az
intézményi jogviszony megszűnik
- az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
- a jogosult halálával,
- a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a
megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az
elhelyezés időtartama meghosszabbítható.
Ki kezdeményezheti az intézményi jogviszony
megszüntetését?
Az állami
fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes
képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője
kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt
megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti
időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
Az intézményvezető mely esetekben szünteti meg
az intézményi jogviszonyt?
Az
intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult
- másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
- a házirendet súlyosan megsérti,
- intézményi elhelyezése nem indokolt.
Mi a teendő, ha az ellátott nem ért egyet az
intézményvezető döntésével?
Ha a
megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az
értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény
fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek
mellett mindaddig biztosítják, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és
végrehajtható határozatot nem hoz.
Ha az intézményi elhelyezés beutaló határozattal
történt, a jogviszony megszüntetéséről milyen formában döntenek?
Ha az
intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozta meg, az intézményi
jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.
Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató,
intézmény esetén hogyan szűnik meg az intézményi jogviszony?
Egyházi és
nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony
megszűnik, ha a megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a
fenntartó felmondja.
A döntés ellen lehet-e jogorvoslattal élni?
Ha egyházi
és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a megállapodás
felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési
díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó
vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának
megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig
biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló,
gondozó célú lakóotthon esetén mikor szüntethető meg a jogviszony?
A fenntartó
a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan
megsérti.
A felmondási
idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik, alapszolgáltatás esetén
tizenöt nap, bentlakásos intézmény esetén három hónap.
Térítési díj
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
Ki köteles a térítési díjat megfizetni?
- az ellátást igénybe vevő jogosult,
- a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
- a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét (71.250,- Ft-ot)
- a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
- a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.
Kit
részesítenek ingyenes ellátásban?
A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az
ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás
esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
Milyen
ellátást biztosítanak térítésmentesen?
- a falugondnoki és tanyagondnoki
szolgáltatást,
- a népkonyhán történő étkeztetést,
- a családsegítést,
- a közösségi ellátásokat,
- az utcai szociális munkát,
- hajléktalan személyek részére a
nappali ellátást,
- az éjjeli menedékhelyen biztosított
ellátást.
A szociális
alapszolgáltatás megállapításánál kinek a jövedelmét veszik figyelembe?
A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának
megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi
jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó
rendszeres havi jövedelmet veszik figyelembe.
Hogyan
állapítják meg a térítési díjat?
A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális
ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a
szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, illetve a
feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének támogató szolgáltatás és
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a
szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.
Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként
kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen
költségeinek arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos
ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen
igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani.
Mennyi lehet
a személyi térítési díj?
A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem
- 30%-át étkeztetés,
- 25%-át házi segítségnyújtás,
- 30%-át, ha a házi segítségnyújtás
mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
- 20%-át a kiskorú részére nyújtott
támogató szolgáltatás,
- 2%-át jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás esetében.
Mennyi lehet
az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj?
A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott
havi jövedelmének
- 15%-át a nappali ellátást,
- 30%-át a nappali ellátást és ott
étkezést,
- 60%-át az átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
Hogyan
állapítják meg a személyi térítési díjat tartós bentlakásos intézményi ellátás
esetén?
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj
meghatározása során megállapítják az ellátást igénylőre vonatkozó
jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi
jövedelmének
- 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni
elhelyezést,
- 80%-át az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi
térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a
jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a
jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott
jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi
térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi
térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a
jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott
nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és
rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős
ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de
legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
Mi minősül
jelentős pénzvagyonnak?
Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló
fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés
alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni,
amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy
a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
Mit
tekintünk jelentős ingatlanvagyonnak?
Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes
értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét
meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az
ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő,
ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható,
ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a
felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok
együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni
hányadot kell figyelembe venni.
Ki fizeti
meg a gyógyszerköltséget?
Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot
javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos
intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen
biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott
személy viseli.
Milyen időszakokra állapítják meg a személyi
térítési díjat?
Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat
- étkeztetés esetén ellátási napra,
- házi segítségnyújtás esetén
gondozási órára,
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetén ellátási napra,
- támogató szolgáltatás esetén szolgálati
órára és szállítási kilométerre,
- nappali ellátás esetén ellátási
napra,
- bentlakásos intézményi ellátás
esetén ellátási napra és hónapra vetítve határozzák meg.
Bentlakásos intézményi ellátás esetén
- a napi intézményi térítési díj a
havi intézményi térítési díj harmincad része,
- a napi személyi térítési díj a havi
személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától
függetlenül.
A személyes gondoskodás esetén végeznek jövedelemvizsgálatot?
Az intézmény
vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja
az ellátást igénylő
- havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,
- havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát
rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén,
- havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és
jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó
célú lakóotthon esetén.
Az intézmény
vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott
- havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,
- havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós
bentlakásos intézmény esetén,
- havi jövedelmét és ingatlanvagyonát.
Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai?
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi
ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és
mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes
körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota
alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az
általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az
ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes
körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel
- az élethez, emberi méltósághoz,
- a testi épséghez,
- a testi-lelki egészséghez
való jogra.
Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak
védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi
eljárás során különös figyelmet fordítanak arra, hogy az ellátást igénylő
adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető
köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott
egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival
kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra
illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást
igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.
Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes
tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában,
kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt
jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak
körét, ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend
szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati
tárgyakat.
Mit jelent a tájékoztatási kötelezettség?
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás
feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az
ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat,
illetve hozzátartozóját értesíti.
Az intézménybe való felvételkor az intézmény
tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára
- az intézményben biztosított ellátás
tartalmáról és feltételeiről;
- az intézmény által vezetett
nyilvántartásokról;
- a bentlakásos intézményi
elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a
látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;
- panaszjoguk gyakorlásának módjáról;
- az intézményi jogviszony
megszűnésének eseteiről;
- az intézmény házirendjéről;
- a fizetendő térítési díjról,
teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;
- a jogosult jogait és érdekeit
képviselő társadalmi szervezetekről.
A jogosultak érdekvédelme
Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a
fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a
jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell
függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az
intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.
A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles
meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak
érdekvédelmét szolgáló fórum (érdekképviseleti fórum) megalakításának és
tevékenységének szabályait.
Az érdek-képviseleti fórum a tartós bentlakásos
intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését
elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és
eljárás szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen,
illetve telephelyenként kell biztosítani.
Mi az
érdekképviseleti fórum feladata?
- előzetesen véleményezi az intézmény
vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső
életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves
munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,
- megtárgyalja az intézményben élők
panaszait (ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az
áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat) és intézkedést kezdeményez az
intézményvezető felé,
- tájékoztatást kérhet az
intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével
kapcsolatos feladatokban,
- intézkedés megtételét
kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek
felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló
jeleket észlel.
Az ellátottjogi képviselő
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó
alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő,
illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai
gyakorlásában..
- megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre
tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok
tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket
érintő jogokról,
- segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes
képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában,
szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult
konfliktus megoldásában,
- segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes
képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását
az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz
benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,
- a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá
az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az
intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás
alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,
- az intézmény vezetőjével történt előzetes
egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat
az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a
figyelembevételéről a szakmai munka során,
- intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a
jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
- észrevételt tehet az intézményben folytatott
gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,
- amennyiben
az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli,
intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóságok felé,
- a korlátozó intézkedésekre,
eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)